Válaszvers lányoknak: Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. En is köszöntelek Téged, Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd! A többi már fiúknak szól: Locsoló verset Mondok most el nektek, Mit Édesanyámtól Tanultam, mint gyermek. * De mint a cserépnek Darabja elveszett, Kiegészítettem A hiányzó részeket. * Gyászt öltött magára Az egész természet, Midőn Krisztus urunk A keresztfán vérzett. * Jámbor tanítványai Zokogva siratták, Midőn a jó gyermek A jó édesanyát. * A meghalt testet Keresztről levették, Gyócsba tekerték, Sziklába temették. * A katonák, kik Jézust megfeszítették, A síró asszonyokat Vízzel szétkergették. * Harmadnap múlva Megnyílt a sír szája, Kilépett belőle Az élet királya * Ezzel mutatta meg, Lesz még feltámadás, Lesz még a síron túl Örökké valóság. * Posta vagyok, posta, De régen siettem, Mózes seregéből Hozzátok érkeztem. * Nem jöttem egy napra, Se nem egy órára, Engedelmet kérek A locsolkodásra. Ma van húsvét napja, második hajnala, Melyben szokott járni az ifjak tábora. Serkenj fel ágyadbol, cifra nyoszolyádbol Add ki hímesedet arany kosaradból. Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig, Hogy a mi seregünk mehessen tovább is. Hogyha belôle bár kettôt-kettôt kapunk, Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk! Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára, Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra. Rózsavíztôl, majd meglátod, szép es ügyes leszel, Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel? E háznak kertjében van egy rózsatő Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő Vizet öntök a fejére Szálljon áldás a kezére Az Istentől kérem Piros tojás a bérem /Berencs, Zoboralja/ Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjébôl rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztôl megnônek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások. /Bánffyhunyad/ Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit, Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit. Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár, Mert víz nelkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna! De hogy ô soká viruljon, szép orcája is piruljon, Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jószívvel! Hasad a szép hajnal, mutatja sugarát, Szép szívvel es szájjal dicsérjük az Atyát. Az Atyaistennek imádandó fiát, Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját. Én is, íme, boldog örömet hirdetek, Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek! Feltámadt a Jézus, legyôzte a halált, Ezáltal az élet diadalmat talált. De hogy minek jöttem én, azt is megmondom: Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom. Engem öntözködô ápolónak hívnak, Vizembôl a lánykák friss életet szívnak. Adja ki a lányát, kérem szeretettel, Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel! Kivirradt a tavasz ma húsvét napjára, új életet öltött ismét föl magára. Én is e szent napon örömöt hirdetek, mert Jézus feltámadt!