2007. október 23-án az Európai Bizottság új egészségügyi stratégiát fogadott el „Együtt az Egészségért – az EU 2008-2013-ra vonatkozó stratégiai megközelítés” címmel. Az Európai Unió elsősorban a számos új egészségügyi kihívás miatt találta szükségesnek az új stratégai megközelítés kialakítását:
- demográfiai változások, pl. a népesség elöregedése, amelyek a betegségmintákban is változásokat generálnak, és nyomást gyakorolnak az egészségügyi rendszerek fenntarthatóságára;
- járványok, fizikai és biológiai incidensek, valamint bioterrorizmus, amelyek lehetséges veszélyeket jelentenek az egészségre. A klímaváltozás szintén a betegségminták megváltozását eredményezheti.
- Az elmúlt években az egészségügyi rendszereken belül jelentős fejlődés ment végbe az új technológiák gyors fejlődésének köszönhetően, amelyek forradalmasították az egészség megőrzésének, valamint a betegségek megelőzésének módját. Ide tartozik az infokommunikációs technológia, valamint a genomika, a biotechnológia és a nanotechnológia innovációja.

Az új egészségügyi stratégia kialakítását megelőzően széles körű konzultációra került sor. Az érintettek célja, hogy az egészségügyi problémákat integrálják a közösségi politikákba, csökkentsék az egészségügyi egyenlőtlenségeket, jelentősebb szerepet játsszanak a globális egészségügyben, helyezzék előtérbe az egészségfejlesztést és az egészségügyi információ fejlesztését. A kihívások leküzdése hosszú távú megközelítést igényel. A Fehér Könyv célja, hogy koherens keretet biztosítson, ami iránymutatást ad a közösségi tevékenységeknek az egészségügy terén. A stratégia emellett kijelöli a partnerekkel való együttműködés végrehajtásának mechanizmusát, megerősítve a „Egészség minden politikában”megközelítést, megnövelve a láthatóságot és az egészség közösségi szinten való megértését.

Az új egészségügyi stratégia alapelvei:

1. Az egészségügyi rendszerek értékközpontú megközelítése
A közös értékek: egyetemesség, a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, egyenlőség és szolidaritás. Az egyik legfőbb érték a páciensek felhatalmazása: az egészségügy egyre inkább betegközpontúvá és individualizálttá válik; a beteg egyre inkább alanya, mint tárgya az egészségügynek.
Az egészség fejlesztésére vonatkozó értékeknek tartalmazniuk kell az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentését. Emellett az egészségpolitikának a legjobb tudományos bizonyítékon kell alapulnia, amely megbízható adatokra és információkra, valamint releváns kutatásra támaszkodik.

Akciók:
- Az egészséghez kapcsolódó alapvető értékekről szóló nyilatkozat elfogadása (Bizottság, tagállamok)
- Közös európai egészségügyi indikátorok rendszerének és az összehasonlítható adatok gyűjtésére vonatkozó közös mechanizmusnak a kidolgozása, beleértve az egészséggel kapcsolatos információk cseréjére vonatkozó kommunikációt (Bizottság)
- Az egészségügyi egyenlőtlenségek további csökkentése (Bizottság)
- Egészséggel kapcsolatos programok minden korcsoport számára (Bizottság)

2. Az egészség a legfőbb érték
Az egészség nemcsak az egyének és a társadalom jóléte szempontjából fontos, hanem a gazdasági prosperitás előfeltétele is egyben. Az egészségügyi kiadások nem csupán költséget, hanem befektetést is jelentenek. Az egészségügyi kiadásokat lehet ugyan gazdasági teherként szemlélni, de a társadalomra a valódi költséget a rossz egészségi állapottal összefüggő közvetlen és közvetett költségek jelentik, valamint a releváns egészségügyi területeken történő megfelelő beruházás hiánya. Becslések szerint a szívkoszorúér-betegség éves gazdasági terhe az EU GDP-jének 1%-át, a mentális betegségek pedig a 3-4%-át teszik ki. Az egészségügyi kiadásokat a prevencióba, a lakosság átfogó fizikai és mentális egészségének megőrzésébe és fejlesztésébe való beruházásnak kellene kísérnie.

Akció: az egészségi állapot, egészségbe való befektetés, valamint gazdasági növekedés és fejlesztés közötti gazdasági kapcsolatok analitikus tanulmány-programjának kifejlesztése (Bizottság, tagállamok).

3. „Egészség minden politikában”
Más közösségi politikák is fontos szerepet játszanak, így pl. a regionális és környezetvédelmi politika, a dohányzás megadóztatása, gyógyszerek és élelmiszerek szabályozása, állategészségügy, egészségügyi kutatás és innováció, társadalombiztosítási rendszerek koordinációja, fejlesztési politika, munkaegészségügy és munkabiztonság, info- kommunikációs technológia, sugárzásvédelem, importszabályozó ügynökségek és szolgáltatások koordinációja. Az erős közösségi egészségügyi politika szempontjából létfontosságú a szinergiák kifejlesztése ezekkel a területekkel, illetve más szektorokkal, és számos szektor fog együttműködni annak érdekében, hogy teljesítsék a célokat és a Stratégiában megfogalmazott akciókat.

A Bizottság új partnereket is be fog vonni az egészségügyi politikába, így például NGO- kat, az ipart, az egyetemeket és a médiát.

Az „Egészség minden politikában” megközelítést kell alkalmazni az olyan külső politikákban is, mint fejlesztés, külkapcsolatok, kereskedelem. A globalizáció azt jelenti, hogy mind az egészségügyi problémák, mind a megoldások határokon átnyúlóak, és ezeknek gyakran szektorokon átívelő okaik és hatásaik vannak, pl. HIV/AIDS elleni küzdelem.

Akció: az egészségügy erőteljesebb integrálása minden politikába, közösségi, tagállami és regionális szinten, beleértve a hatás-értékelési eszközöket (Bizottság, tagállamok).

4. Az EU szerepének megerősítése a globális egészségügyben
Az Európai Közösség hozzájárulhat a globális egészség fejlesztéséhez tapasztalatainak és szakértelmének megosztásával, valamint az egészségfejlesztésre irányuló konkrét lépések megtételével. Ehhez szükség van szorosabb együttműködésre olyan nemzetközi szervezetekkel, mint a WHO és egyéb ENSZ-szervek, a Világbank, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az OECD és az Európa Tanács, valamint egyéb stratégiai partnerek és országok. Ezáltal az EU növelheti a szerepét a globális egészségügyben.

Akció: megerősíteni a Közösség státuszát a nemzetközi szervezetekben, és erősíteni az egészségügyi együttműködést a stratégiai partnerekkel és országokkal (Bizottság).

Stratégiai célok

Közösségi szinten az egészségpolitikának elő kell segítenie a jó egészségi állapotot, megvédeni a polgárokat a veszélyektől, valamint támogatnia kell a fenntarthatóságot. A fő egészségügyi kihívások leküzdése érdekében 3 fő célkitűzést fogalmaztak meg 3 kulcsfontosságú területen. A Bizottság együtt fog működni a tagállamokkal a minél specifikusabb működési célok kifejlesztése érdekében.

1. célkitűzés: A jó egészségi állapot előmozdítása az elöregedő Európában
A népesség elöregedése növeli az egészségügyi ellátás iránti szükségleteket, ugyanakkor csökkenti a munkaképes korú lakosság számát, ezáltal pedig 2050-re 1-2%-kal megnövelheti az egészségügyi kiadások GDP-n belüli részarányát. A Bizottság előrejelzései szerint azonban amennyiben az emberek egészségesek maradnak és tovább élnek, az egészségügyi kiadások elöregedésnek betudható emelkedése a felére csökkenthető.
Az egészséges öregedést az egészségmegőrzésre és betegségmegelőzésre irányuló akciókkal kell támogatni, olyan kulcsterületekkel foglalkozva, mint a nem megfelelő táplálkozás, fizikai aktivitás, alkohol- és drogfogyasztás, ill. dohányzás, környezeti kockázatok, közlekedési balesetek, otthoni balesetek. A gyermekek, aktív korúak és idősek egészségi állapotának javítása hozzájárul az egészséges, produktív lakosság létrehozásához, és támogatja az egészséges elöregedést most és a jövőben. Aktívan kellene támogatni a geriátriai gyógyszerek fejlesztését. A palliatív ellátásnak és a neurodegeneratív betegségeknek (pl. Alzheimer- kór) szintén fontos szerepet kell adni. Ezen intézkedések támogatásához további kutatások szükségesek, beleértve a longitudinális tanulmányokat.

Akciók:
- az idős emberek és aktív korúak egészségfejlesztésére irányuló kezdeményezések, valamint a gyermekek és fiatalkorúak egészségfejlesztésére irányuló akciók (Bizottság);
- a dohányzásra, táplálkozásra, alkoholizmusra, mentális egészségre, valamint egyéb, az egészséget érintő környezeti és társadalmi-gazdasági tényezőkre irányuló tényezők (Bizottság, tagállamok);
- rákszűrésre és a ritka megbetegedések kommunikációjára irányuló új irányelvek (Bizottság);
- a szervadományozás és transzplantáció kommunikációjának nyomon követése (Bizottság).

2. célkitűzés: a polgárok védelme az egészségügyi kihívásoktól
Az emberi egészség védelmére és a biztonság növelésére vonatkozó közösségi munka magában foglal tudományos kockázatértékelést, járványügyi készültséget, stratégiákat a speciális betegségekből és feltételekből adódó veszélyek kiküszöbölésére, a balesetekre és sérülésekre vonatkozó akciókat, a munkabiztonság fejlesztését, élelmiszerbiztonságra és fogyasztóvédelemre vonatkozó akciókat, valamint kulcsfontosságú területként kezelik a betegbiztonság kérdését.

Akciók:
- az egészségügyi veszélyekre való válaszadási mechanizmusok megerősítése, beleértve az Európai Betegségmegelőzési és –ellenőrzési Központ munkájának felülvizsgálatát (Bizottság);
- a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egészségügyi aspektusai (Bizottság).


3. célkitűzés: dinamikus egészségügyi rendszerek és új technológiák támogatása
Az EU- tagállamok egészségügyi rendszereire az olyan kihívásoknak, mint a népesség elöregedése, a polgárok egyre növekvő elvárásai, a migráció, a betegek és az egészségügyi szakemberek mobilitása egyre növekvő nyomása nehezedik.

Az új technológiákban benne rejlik a lehetőség az egészségügyi ellátás, illetve az egészségügyi rendszerek forradalmasítására, valamint a jövőbeni fenntarthatóság biztosítására. Az e-egészségügy, a genomika és a biotechnológia fejlesztheti a betegségmegelőzést, az ellátás színvonalát, valamint a kórházi ellátástól a prevenció és alapellátás irányába történő elmozdulást. Mindazonáltal az új technológiákat megfelelően kell kiértékelni, a költség-hatékonyságot, az egyenlőséget, az egészségügyi dolgozók képzését és a kapacitást is figyelembe kell venni.

Ahhoz, hogy befektetéseket generáljanak az egészségügyben, az egészséget olyan eszközökbe kell integrálni, amelyek az EU erőteljesebb növekedését, a Lisszaboni Stratégiában megfogalmazott foglalkoztatási és innovációs célkitűzéseket célozzák. Mindemellett további akciókra is szükség van, így például a régiók kapacitásának vonatkozásában, amelyek kulcsszerepet játszanak az egészségügyi ellátásban.

Akciók:
- biztonságos, magas színvonalú és hatékony egészségügyi ellátásra vonatkozó közösségi keret kidolgozása (Bizottság);
- a tagállamok és régiók támogatása az egészségügyi rendszerek innovációjának menedzselésében (Bizottság);
- az e-egészségügy megoldásainak alkalmazásának támogatása az egészségügyi rendszerekben (Bizottság).

A stratégia végrehajtása

Végrehajtási mechanizmusok
A stratégia célja, hogy konkrét eredményeket érjenek el az egészségfejlesztés terén. Mivel a tagállamoknak nemzeti, regionális és helyi szintű felelősségük van az egészségügy terén, és a szubszidiaritás elvét tiszteletben kell tartani, a tagországokat szorosan be kell vonni a Stratégia végrehajtásába. Ebből kifolyólag a Bizottság új, strukturált együttműködési mechanizmust fog kialakítani a Bizottság és a tagállamok közötti kooperáció előmozdítására, ami segíteni fogja a Bizottságot a prioritások és indikátorok meghatározásában, irányelvek és ajánlások megalkotásában, a jó gyakorlat cseréjének előmozdításában, valamint az előrehaladás ellenőrzésében. Lehetőséget biztosít majd a regionális és helyi szintek bevonására is. A Bizottság szektorokon átívelve fogja végrehajtani tevékenységét, és konzisztenciát biztosít más szervekkel, amelyek egészséggel kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak, mint pl. az Adminisztratív Bizottság vagy a Szociális Védelmi Bizottság.

Akció: a Bizottság előremozdítja a Strukturált Kooperáció implementációs mechanizmusát.

Pénzügyi eszközök
A jelenlegi pénzügyi időszak végéig (2013-ig) a Stratégia akcióit a létező pénzügyi eszközökkel fogják támogatni, pótlólagos költségvetési következmények nélkül. Az újonnan elfogadott Egészségügyi Akció 2. Keretprogramjának éves munkatervei kulcsszerepet játszanak a Stratégia céljainak megvalósításában.

A Munkaegészség és Munkabiztonság Stratégia 2007-2012 keretein belül folytatott közösségi programok és akciók szintén szerepet kapnak majd a finanszírozásban. Számos egyéb közösségi program is részt vesz majd a pénzügyi támogatásban (pl. a 7. kutatási és Regionális Keretprogram).(AZS)

Forrás: http://ec.europa.eu/health/ph_overview/Documents/strategy_wp_en.pdf

Forrás:http://www.eski.hu/hol/cikkh.cgi?id=1327