Benne maradt a csipesz a hasában 2010-02-11 09:50:50 Hirdetés Redditch — Egy 17 centis csipeszt felejtettek a műtét során egy brit asszony hasában, miközben eltávolították az epehólyagját. A maga is nővérként dolgozó Donna Bowett (39) az operáció után egyre rosszabbul lett, elviselhetetlen fájdalmakkal küzdött, és menni sem tudott. Az orvosok fertőzésre gyanakodtak, de láza nem volt, így egy speciális mágneses rezonanciás átvilágításra küldték. Ott történt aztán az igazi tragédia – az erős mágnessel dolgozó gép kis híján a hasfalán át tépte ki a fémcsipeszt. – Életemben még nem éltem meg ilyen fájdalmat, pedig három gyereket szültem – mondta Donna. – Mintha egy vasmarok belenyúlt volna a hasamba, és megpróbálta volna kitépni a belső szerveimet. Ha nem ordítok, mint a sakál, és nem állítják le ijedtükben a gépet, ott szakadtam volna szét az asztalon, mint az a színész az Alienben! UHU-Fóruma http://www.uhu.hu/fforum.jsp?mainID=3&topicID=194 Vélemények az orvosi műhibákról, az egészségügyről http://www.hirszerzo.hu/cikk.tragikus_es_felhaborito_-_muhiba_vegzett_a_fiatal_novel_egy_egeszsegugyi_kuret_utan.73897.html Tragikus és felháborító - műhiba végzett a fiatal nővel egy egészségügyi küret után MTI 2008-07-25 09:34 Megosztás Cikk továbbküldése e-mailben: Ön neve: Ön e-mail címe: Címzett neve: Címzett e-mail címe: A nő spontán vetélésen esett át, ezután került egészségügyi küretre a szentesi kórházba. Kiderült, a rutinműtét során nemcsak a méhfala lyukadt át, de a vékonybele is megsérült. A 31 éves nő szerdán meghalt. hirdetés Orvosi műhiba miatt meghalt egy fiatal nő a szentesi kórházban egy rutinműtét során - írta pénteki számában a Délmagyarország. A napilap információi szerint egy nőgyógyászati beavatkozás után három héttel, még szerdán hunyt el a 31 éves fiatalasszony. Az intézményben nyilatkozatstop van, a rendőrség közigazgatási eljárás keretében, szakértők bevonásával vizsgálja a haláleset körülményeit. A lap úgy tudja, a nő spontán elvetélt, és ezért egészségügyi küretet végeztek rajta az intézmény szülészeti és nőgyógyászati osztályán. A beavatkozás során azonban az orvos kilyukasztotta a méhfalat, amit nem vett észre. Egyes szakmai vélemények szerint ez a sérülés általában azonnal észrevehető, de 24 órán belül mindenképpen megjelennek a tünetek. A 31 éves nő azonban csak a nőgyógyászati beavatkozástól számított 48 óra múlva került sebészkés alá, ekkor derült ki, hogy nemcsak a méhfala, hanem a vékonybele is sérült. Ennek következményeként súlyos hashártyagyulladás, szeptikus állapot lépett fel. És bár ezt követően több műtéti beavatkozásra is sor került, a többhetes intenzív kezelés ellenére sem tudták az életét megmenteni, és szerdán elhunyt. A rendőrség már vizsgálódik. Tuczakov Szilvána, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az ügyben úgy nyilatkozott: a szentesi kórház jelzése alapján közigazgatási eljárás indult, a haláleset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálják. Ennek során kiderül majd, hogy a 31 éves nő halálát emberi mulasztás okozta-e vagy sem. A kórházban egyébként az intézmény vezetői közül senki sem nyilatkozott a Délmagyarországnak. http://egeszsegugy.network.hu/createclubpost/egeszsegugy-klub-hirei Orvosi műhibák: természetes jelenség, vagy elítélendő? A magyar felnőtt lakosság 64 százaléka gondolja úgy, hogy az orvos is ember és ezért természetes, ha néha hibázik. A megkérdezettek 30 százalék szerint ugyanakkor orvosként nem lehet hibázni, hiszen emberéletekről van szó – derül ki a Szinapszis Kft. legújabb, a WEBBeteg megbízásából készített felméréséből. A többség tehát egyetért azzal a tétellel, hogy csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik. Az orvosi műhibát elfogadók és elutasítók arányaiban nemre, régióra, vagy településtípusra tekintettel nem tapasztalható szignifikáns különbség. Hogyan vélekednek az orvosi műhibákról? Az életkort vizsgálva azonban kijelenthető, hogy a fiatalabbak körében magasabb az orvosi műhibát teljesen elutasítók aránya. A 18-25 év közöttiek 38 százaléka vélekedik úgy, hogy orvosként nincs helye tévedésnek, a 26-35 év közöttiek tekintetében ez az arány már „csak” 36 százalék. A megkérdezettek végzettségét vizsgálva megállapítható, hogy a képzettség növekedésével csökken az orvosi műhibákat természetes jelenségnek tekintők aránya. A felsőfokú oklevéllel rendelkezők esetén, már csak 62 százalékuk könyveli el természetes jelenségnek a műhibákat. Sok műhiba, kevés következmény? Arra a kérdésre, hogy az ön családjában fordult-e már elő orvosi műhiba mindössze 22 százalék adott igenlő választ. A pozitív válaszok arányában eltérés leginkább a megyeszékhelyen élőknél jelentkezett, ami nem meglepő, hiszen a nagyobb egészségügyi intézményeket is itt találjuk. A megyeszékhelyen élők 28 százaléka állította, hogy a családjában történt már orvosi műhiba. A kutatásról -------------------------------------------------------------------------------- A Szinapszis Kft. rendszeresen méri a magyar lakosság egészségtudatosságát. A kutatás során 1000, véletlenszerűen kiválasztott embert kérdeztek meg. A minta életkor, nem, régió és településtípus alapján reprezentálta a 18 év feletti magyar lakosságot. Fontos azonban ennél a kérdésnél megjegyezni, hogy a válaszok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a megkérdezetteknek eltérő fogalmai lehetnek az orvosi műhiba jelentéséről. Előfordulhat tehát, hogy sokan műhibának értékelnek valamit, ami voltaképpen orvosi és jogi szemszögből nézve nem az. Ebből az okból is adódhat az, hogy bár 220-an tettek említést műhibáról az esetek 95 százalékában mindez nem járt semmilyen következménnyel. Mindössze négyen említették megoldásként a peren kívüli egyezséget és hárman mondták, hogy perre került sor melyet elveszített az orvos, vagy az egészségügyi intézmény. 10 lakosból 8 tájékozódik a televízióból, rádióból a műhibákról Elmondható, hogy tíz lakosból nyolc a televízióból, rádióból tájékozódik a témával foglalkozó kérdésekben. Az orvosi műhibákkal kapcsolatos, sugárzott médiában hallott információkról a válaszadók 15 százaléka állította, hogy teljes mértékben hitelesnek tartja azokat, további 20 százalékuk pedig „inkább igaznak” értékelte a csatornák hitelességét. Szignifikáns eltérés a megkérdezettek végzettségét vizsgálva fedezhető csak fel. Míg az alapfokú képzettséggel rendelkezők 24 százaléka teljes mértékben hiteles forrásnak fogadja el a televízió és rádió tájékoztatását, addig a felsőfokúak mindössze 7 százaléka nem kérdőjelezi meg a sugárzott média hitelességét. (WEBBeteg)