Az apák szerepvállalása a családban nem csupán magánéleti, hanem munkaügyi, sőt szociológiai kérdés. Az biztos, hogy tovább élnek azok a férfiak, akik több időt töltenek a gyerekeikkel. Magyarországon egyelőre az a tapasztalat, hogy ha egy férfi aktívabban szeretne foglalkozni a kicsikkel a születésük után, az a a karrierje rovására megy. Takács Judit szociológus szerint ez változhat, ha családpolitikai ösztönzőkkel, államilag is motiválják az apákat az otthonmaradásra. De hogy ezt a főnökök benyelik-e? A hvg.hu gyakorló apákat és cégvezetőket is megkérdezett.

János két gyerek apja, egyik 4, a másik 1 éves, a bölcsödébe felesége megy a gyerekért, és délutánonként is ő van mindkettővel a játszótéren. János munka után minden nap beül a kollégáival egy italra törzshelyükre, pénteken pedig hosszabb kimenőt is kap. Ragaszkodik a szabadidejéhez, úgy gondolja, hogy a családi teendők a feleségét illetik, ő pedig a pénzügyi biztonságot nyújtja.

László 1 éves gyerek édesapja, felesége jogi tanulmányokat kezdett a szülés után, és mivel a nő minimálbérre volt bejelentve a szülés előtt a munkahelyén, a legkisebb összeget kapta gyedként. László viszont banki alkalmazott volt, hitelbíráló, bejelentett munkabére után megkaphatta a gyed összegének felső határát: akkoriban 81 ezer forintot. László és felesége úgy döntöttek, a gyerek egy éves korától két éves koráig az apa marad otthon, míg felesége napi hat órában vállalt munkát. A gyermeket két éves korától bölcsődébe adták. Ám Lászlót nem vették vissza ugyanabba a munkakörbe a banknál, lefokozták: egy bankfiókban ügyfélreferensi pozíciót kapott. 

Attila két gyerek apja, a nagyobbik 5 éves, és áprilisban újabb gyereket várnak. Fél 9-től 17 óráig tart a munkaideje a multinacionális cégnél, reggel ő viszi bölcsödébe fiát. Felesége személyi edzőként dolgozik, ügyfeleitől függ, hogy együtt tudják-e kezdeni a reggelt. Délután felesége megy az óvodába, ahonnan az edzőterembe viszi a kisfiút. Attila onnan hozza el és foglalkozik vele, amíg felesége haza nem ér. A második gyermek megszületésekor igénybe fogja venni az öt nap szülési szabadságot, felesége egy hónap után szeretne újra munkába állni. Pénzügyi okokból fel sem merült bennük, hogy Attila maradjon otthon, vagy csökkentett munkaidőről gondolkozzék.

Fotó: AFP / Peer Grimm

Kristóf egy két és fél éves fiú édesapja. Homoszexuális. Leszbikus barátnőjével mesterséges megtermékenyítés útján vállaltak gyermeket, akivel nem élnek közös háztartásban. Kristóf szabadfoglalkozású művész, az anya saját vállalkozását működteti, szülés után sem hagyhatta abba a munkát. A nagyszülők segítenek a kisfiú ellátásában, a héten több napot náluk alszik. Mivel egyiküknek sincs kötött munkaideje és munkáltatója, maguk osztják be az idejüket. Próbálnak minél több időt tölteni a közös gyermekükkel, gondolkoznak egy másodikon is.

Biológiai kibúvó

Általános európai trend, hogy a nők munkaerőpiaci esélyeit nagy mértékben csökkentheti, míg a férfiakét valamelyest megnövelheti a szülővé válás - mondta lapunknak Takács Judit szociológus. Magyarországon különösen nagy az anyává válás munkaerőpiaci ára. Ez a markáns jelenség az Európai Unióban még a cseheknél, a szlovákoknál és az észteknél figyelhető meg. A szociológus szerint bár a szülővé válás előtt a nyugati mintához hasonlóan megosztják a feladatokat a párok, a közös gyermek megszületésekor idehaza már minden teendő az anyára hárul. A férfiak ezt a biológiai különbségek miatt érzik indokoltnak: ők nem tudnak szoptatni.

A gyermek egy éves kora után azonban ez már a legtöbb esetben nem lehet kibúvó, az idén januárban bevezetett gyed extra pedig a férfiaknak is lehetőséget ad, hogy otthon maradjanak gyermekükkel.

Mégsem várható, hogy tömegével gyedre vagy gyesre menni a férfiak. Takács szerint bár nincs óriási különbség idehaza a férfiak és a nők fizetései között, a férfiak fizetése továbbra is magasabb, így pénzügyileg a még mindig nem éri meg, hogy a nő menjen dolgozni, és az apuka kimaradjon. A KSH 2014. júliusi adatai szerint: 162 902 gyest igénybevevőből 7102 volt férfi. Ez alig több mint 4 százalék.

Tovább él, az az apa, aki otthon marad a gyerekkel

De van más gátló tényező is az apák számára, méghozzá, hogy visszavetheti a karrierjüket, ha gyesre mennek. Jogos félelem, hogy megkérdőjelezik a cég iránti lojalitásukat. A szociológus már olyannal is találkozott, hogy a női munkatársak szkeptikusabbak az aktívan gondoskodó apákkal szemben. Egy ilyen férfi egy mélyinterjú során elmesélte, hogy a női kollégák nem hitték el neki, hogy azért megy el hamarabb a munkahelyéről, hogy odaérjen az óvodába, azt gondolták, hogy a haverokkal sörözik.

Nálunk tehát még „nem divat” a törődő apa. Pedig a skandináv országokban már államilag szankcionálják azokat a családokat, amelyben az apa nem marad otthon szülési szabadságon, két havi gyermeknevelési támogatásról esnek el ez esetben. Családpolitikai ösztönzőkkel is hatékonyan elő lehet segíteni tehát az apák szerepvállalását a családi életben. Emellett kutatások bizonyítják, hogy a családi kapcsolatok emocionálódása a férfiak szempontjából is nagyon fontos: a törődő apák élhetőbbnek érzik az életüket és tovább is élnek.

Spermadonornak lenni nem elég

Fotó: AFP / Zheng Xi

Idehaza a 2012-ben elhunyt Kopp Mária a SOTE Magatartástudományi Intézet vezetőjeként végzett ilyen irányú kutatásokat. Eredményei azt mutatják, hogy szignifikáns kapcsolat az élet minősége - sőt mennyisége -, és a protekív, jól működő apa-gyermek viszony között. „Spermadonornak lenni nem elég” - summáz Takács Judit, „években mérhetően meghosszabbodhat az élet”, ha valaki koncentrál az apaság családeltartó szerepén túl a gyerekekkel való mély kapcsolatra is.

A materializmuson túl

Ám ehhez szemléletváltás is szükséges. Takács kutatásai során megfigyelte, hogy a törődő apákra posztmateriális gondolkodás volt jellemző. Miután elértek egy általuk elfogadható szintet karrierben és pénzügyi helyzetben, nem hajtották tovább a sikereket. „Vannak férfiak, akik a család érdekében önfoglalkoztatóvá válnak, hogy ne kösse gúzsba őket a céges környezet, a vállalati elvárások”. Ez a jellegű lassítás nagyon jót tehet az apáknak a szakember véleménye szerint.

Ezekre a szociológiai megfigyelérekre rímelnek Luttenberger Zsófia tapasztalatai, aki a Gebrüder Weiss logisztikai vállalat adminisztrációs vezetője. Az, hogy valaki egyáltalán meri-e a jelezni az igényét a csökkentett munkaidőre, szerinte a közvetlen főnökétől függ. "A logisztika területén, ami elég férfias szakma, nemigen hallani olyan kívánságról a férfiaktól, hogy csökkentenék a munkaidejüket a család érdekében" - mondja. Szerinte adminisztratív feladatkörben még elképzelhető, hisz egy kontrollingos, vagy számlázási, értékesítési munkatárs akár otthonról is ugyanolyan jól dolgozhat, mint bentről, de az operatív munkákban nehezebben megvalósítható a részmunkaidő vagy a távmunka, mivel a kollégákkal folyamatos az egyeztetés, csapatban dolgoznak és ad hoc túlóráznak.

Azt tapasztalja, hogy ha a vezetők el is engedik, vagy csökkentik a munkaidőt, utána a munkavállaló karrierlehetősége leszűkül, „nem látják biztosnak a főnökök, hogy egy projektet végig tud vinni”. Pedig Luttenberger szerint lenne itthon létjogosultsága az ilyen döntéseknek, „egyre kevesebb a jó, képzett, motivált munkaerő, így megtartásuk miatt a cégek rugalmasabban kezdenek hozzáállni”. Náluk mindez főleg személyfüggő, tehát, ha valaki éveken át bizonyította rátermettségét, könnyebben ki tudja harcolni a rugalmasabb munkaidőt. Tapasztalata szerint főleg a fiatalabb generáció felől érkezik ilyen igény: „nem akarnak túlórázni, vagy hétvégét bevállalni, sőt munkavállalásuk feltétele a lazább munkakörnyezet”.

Donáth Fruzsina a Mall.hu országigazgatója nemhogy olyan férfiakkal, de még olyan női munkavállalóval sem találkozott, aki gyesre, vagy gyedre akart volna menni. A fiatalokat, és elmondása szerint "munkamániásokat" alkalmazó online webáruháznál egyszer fordult elő, hogy az operációs vezető, amikor megszületett a gyereke, igénybe vette az ötnapos apasági szabadságot. "Előtte befejezett két nagyobb projektet, és szabadsága alatt is betelefonált". 

Persze, a pörgősebb típusú cégek eleve azokat az embereket válogatja ki, akik tudják a tempót tartani. "A technológiai szektor alapú iparágban nagyon rövid idő alatt jelentős változások mennek végbe, ezért rizikós a hosszú távolmaradás" - mondta Donáth Fruzsina, aki ettől függetlenül támogatja a család és a karrier összeegyeztethetőségét, ezért a túlórákat csak akkor követeli meg, amikor arra feltétlenül szükség van. Szerinte az egy-két hetes apasági szabadságoknak is van létjogosultságuk, ha a munkavállaló biztosítani tudja a helyettesítését. Ez alól kivételek a csúcsidőszakok: a karácsonyi  vásárlási szezonban, november 1-től december 24-ig csak igazolt betegség esetén lehet hiányozni és szabit nem lehet kivenni. Donáth szerint akár nőről, akár férfiről van szó, aki tehetséges és sokat dolgozik, általában van mögötte valaki, aki el tudja látni a hátországot.

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!

http://hvg.hu/plazs/20141115_On_csak_spermadonor_vagy_igazan_torodik#rss