Az Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban megbízta a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot, hogy dolgozza ki az otthon szülés szakmai feltételeit. Magyarországon eddig illegális tevékenységként, úgynevezett „szüléskísérő” szakemberek segítségével zajlott annak az évi 250-300 kismamának a szülése, akik saját felelősségükre az otthon szülés mellett döntöttek. A mostani szabályok kidolgozása nem jelenti azt, hogy az állam tömegeket szándékozna az otthon szülés felé terelni, inkább csak azoknak nyújt egy biztonságosabb keretet, akik ragaszkodnak az alternatív megoldáshoz.

A Magyar Orvosi Kamara jelenlegi állásfoglalása szerint a tervezett otthoni szüléshez szülésznő vagy szülész szakorvos nem mehet házhoz, ez a praxisába kerülhet, míg számos nyugat-európai országban ugyanez legális tevékenységnek számít. Hazánkban évi 250-300 esetre becsülhető a tervezett otthon szülések száma. Az eddigi, joghézag szülte gyakorlat szerint az a kismama, aki ragaszkodik ebbéli döntéséhez, előbb-utóbb találkozik olyan szülészorvossal vagy bábával, aki rendkívül alapos felkészítés után – az előreláthatóan problémamentes esetekben – házhoz megy, és „segítő személyként” jelen van a szülésnél. A szakavatott közreműködők tevékenysége hivatalosan megfoghatatlan, a jogi felelősséget a szülők viselik. Döntésük hátterében többnyire kiábrándító kórházi tapasztalatok, illetve egy olyan felfogás áll, amely a szülés életre szólóan meghatározó eseményét nem tekinti kórházi ellátást igénylő betegségnek.
A rendezetlen helyzet miatt az Egészségügyi Minisztérium nemrég bízta meg a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiumot, hogy dolgozza ki az otthon szülés szakmai feltételeit. A kollégium sem az 1999-es, sem a 2002-ben kiadott állásfoglalásában nem támogatta az otthon szülést. Dr. Csákány György, a Dél-Pesti Kórház osztályvezető főorvosa, a szakmai kollégium témafelelőse lapunknak elmondta: enyhébb szakmai állásfoglalásra most sem lehet számítani, hiszen az otthon szülés a jelenlegi magyar viszonyok közt mindenképpen rizikósabb, mint egy kórházi szülés. Az új szabályozás – amelynek alapján a szaktárca már 2008. január 1-jétől biztosítani szeretné az intézményen kívüli szülés lehetőségét – nem engedné meg az otthon szülést semmilyen olyan esetben, amikor akár az anya, akár a baba részéről túl nagy a kockázat bármilyen betegség miatt, például alvadászavar, asztma, epilepszia, cukorbetegség és egyebek esetén. Kizáró ok lehet még, ha az anya nincs 18 éves, vagy elmúlt 35, az ikerterhesség, vagy ha a gyerek túl kicsi, vagy túl nagy.
Mint tudvalevő, múlt szombaton egy 35 éves hölgy otthoni szülése közben elakadt a kisbaba válla. Hiába jött pár percen belül a mentő, és vitte be őket a közeli kórházba, a kisbabát kihúzták ugyan az édesanyából, de már nem tudták újraéleszteni. A szülők és Geréb Ágnes egykor kórházban dolgozó szülész-nőgyógyász felelősségének kivizsgálására rendőrségi eljárás indult. A szülészszakmában rettegett komplikációról lévén szó, nehéz lesz felelősséggel megítélni, mi lett volna a baba sorsa egy kórházban. A főorvos a tragikus babahalállal kapcsolatban úgy véli, az otthon szülést eleve kizárta az anya kora (35 év) vagy a baba súlya (4,4 kg), mert ilyen tényezők mellett magasabb a szövődmények kockázata. A haláleset egyébként nem befolyásolja őket a szakmai ajánlás kidolgozásában.
„Mindent megtettünk, amit csak lehetett, amit szakmailag ilyenkor kell, közben pedig mentőt hívtunk nagyon hamar” – írja a szules.hu honlapon Geréb Ágnes. 17 éves saját klinikai gyakorlata alatt is előfordult hasonló helyzet, hogy komplikációmentes szülés és vajúdás után elakadt a válla a kisbabának. Ilyenkor „a szülészek heroikus küzdelme kellett a baba világra segítéséhez. Ezek közül a gyerekek közül többen maradandó oxigénhiányos károsodást szenvedtek, és olyan is volt, aki belehalt. Külföldön otthon szülés során is előfordult már ilyen. Itthon eddig nem”.
Ole Olsen, a koppenhágai egyetem kutatóorvosa 25 ezer szülés vizsgálata során – Dániában legális az otthon szülés – a következő megállapításra jutott: „Az összehasonlítás [kórházi versus otthon szülés] eredménye: a csecsemőhalálozási arány nem mutatott különbséget a kórházi és otthon szüléseket összevetve. Viszont szignifikáns különbségek voltak a két csoport között a következőkben: az otthon szülő anyáknál ritkábban volt szükség közbeavatkozásra, kevesebb baba született rossz állapotban. Kevesebbszer volt szükség gátmetszésre, ritkábban volt szükség a szülés megindítására vagy gyógyszeres közbeavatkozásra. Kevesebbszer kellett fogót, vákuumos szívást vagy császármetszést alkalmazni. A megfigyelt anyák egyike sem halt meg, egyik csoportból sem.” (www.gentlebirth.org)
Csákány György az otthon szülés jövőbeni folyamatát úgy látná elképzelhetőnek, hogy szakorvos segédletével zajlik, aki a szülés megindulását jelenti a legközelebbi kórházban. Az erre felhatalmazott orvosoknak rendelkezniük kell hatósági engedélyekkel (ÁNTSZ), felelősségbiztosítással és az átlagosnál jóval nagyobb szakmai tapasztalattal. A közelben várakozó mentő biztosítását – külföldi példa – magyar viszonyok között megvalósíthatatlannak tartja.
A szabályok kidolgozásával az állam azoknak nyújt valamiféle hátteret, akik eddig is mindenképp ezen a módon akarták megszülni gyermeküket. Magát az otthon szülés iránti lelkesedést Csákány egyébként misztifikáltnak tartja.
Horváthné Kondor Katalin, a Bábaszövetség alelnöke lapunknak kifejtette: az új szabályozás nagyon fontos lesz a tekintetben is, hogy meg fogja határozni a szülésznők kompetenciáját (működhetnek-e orvostól függetlenül), a kórházból való hazabocsátás lehetséges időpontját és még sok egyebet. Így a szülő nő nem csupán két véglet közül választhat majd: szakorvos által levezetett kórházi szülés vagy otthon szülés illegálisan részt vevő, egészségügyi végzettségű segítőkkel. Hiszen számtalan köztes megoldás is van: születhetnének kisbabák például otthonosan berendezett születésházban, akár pár percnyire egy műtőtől, vagy kórházban, de csak szülésznővel – ilyen már most is létezik. Van, aki csak a gyermekágyas osztálytól ódzkodik, a szülőszobától nem, nekik lehetne ambulánsan, a szülés után pár órával távozva is szülni. Ám a születés folyamatára való felkészülés, valamint az önismeretből fakadó felelősségteljes döntés mindig is az anyák feladata marad.

Nagy-Britanniában a szülő nő döntését tartják a legfontosabbnak a szülés helyének meghatározásakor. A kormány legfőbb célja az, hogy támogassa a nők kapcsolatát a terhesgondozó intézetekkel – normál esetekben a szülések levezetése nem az orvosok, hanem a szülésznők kompetenciája. A szülő nőnek akkor is joga van a szülésznői ellátáshoz, ha a szülésre otthon kerül sor, ami az összes szülés 2 százalékában fordul elő.
A brit Ápolónők és Szülésznők Országos Bizottsága (Nursing Midwifery Council) épp idén márciusban adott ki a védőnők és szülésznők számára egy útmutató szabályzatot. Ebben részletezik a jogokat, kötelezettségeket, a kockázati tényezőket, a veszélyhelyzetekben való viselkedési formákat, a szülés megtervezését. A szervezet legfőbb célja, hogy biztosítsa és fejlessze a szülésznői és védőnői ellátás szakmai színvonalát.
A szabályzat szerint a szülésznőnek tisztelnie kell a szülő nő választását, támogatnia kell abban, és minden jelenleg elérhető információval el kell őt látnia. Ha a kismama elutasítja a kórházi ellátást, akkor sem hagyhatja magára, köteles ellátni. Minden esetben a legjobb tudása és belátása szerint kell tanácsot adnia, de nem kötelezheti a kismamát döntése megváltoztatására. Ha komplikáció merül fel, vagy ha éppen nincs elég elérhető bába, akkor megkérik az anyát, hogy vonuljon inkább kórházba. Míg országos viszonylatban a brit kismamák 2 százaléka választja az otthon szülést, addig Délnyugat-Angliában, például Torbay-ban, Bathban ez a szám 20 százalék, mivel ezekben a városokban jobban szervezett az ellátás, és több alternatív szülőhely is létezik.
Annak ellenére, hogy számos európai országban megvan a gyakorlati és jogi lehetőség az otthon szülésre, ennek aránya csak lassan nő: mindenütt 2 százalék körül mozog. Hollandia kirívó példa: a kismamák 30 százaléka otthon, 60 százaléka kórházban, 10 százaléka pedig alternatív intézményben szül. A kórházi ellátásban részesülők is többnyire még aznap hazamennek.
A bathi területi főszülésznő érdeklődésünkre elmondta: szigorú kritériumok alapján még a terhesgondozás alatt segítenek megtervezni minden szülést. Kérdésünkre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a szakmai tanácsuk ellenére is ragaszkodik valaki az otthon szüléshez, megnyugtatott: ez egyáltalán nem jellemző, mert a nők túlnyomó többsége belátó, és követi az orvosi útmutatást. Azzal példálózott, hogy ha valakinek két császármetszése volt, akkor biztosan nem kardoskodik az otthon szülés mellett. Ő személy szerint nincs ellene, és meghittnek találja akár az otthon, akár az alternatív intézményekben való szülést.

Copyright © HETEK.HU, minden jog fenntartva.
Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu.
The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed
without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved.
Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes
írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!

Forrás:http://www.hetek.hu/?q=node/13767