Társadalmi környezetünket élet- és munkakörülményeink, jövedelemszintünk, iskolázottságunk és azok a közösségek határozzák meg, amelyekbe tartozunk. Mindezek jelentõs befolyást gyakorolnak egészségi állapotunkra. Európában meglehetõsen eltérõ társadalmi körülmények között élünk, és ezek az egészségi állapot jellemzõnek jelentõs eltéréseihez vezetnek. Nagy a különbség a szegények és a gazdagok, az egyetemet és a nyolc osztályt végzettek, a fizikai és a szellemi munkások várható élettartama és megbetegedési rátái között.

Egyes környezeti tényezõk, így a vízben, a táplálékban vagy a levegõben található szennyezõ anyagok, egészségünk fontos meghatározói. Becslések szerint minden hatodik gyermekkori elhalálozás vagy megbetegedés oka valamilyen környezeti tényezõben keresendõ. Az emberek maguk hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek életmódjukat, egészségüket befolyásolják; az egészségüket fenyegetõ tényezõkkel szemben azonban a hatóságok segítségére is számítanak.

Az uniós tagországok egészségügyi rendszerei jelentõsen különböznek egymástól. Vannak országok, amelyekben az állami egészségügyi rendszerek a lakosság egészének egészségügyi kiadásait fedezik, míg másutt a lakosság egy részének magánbiztosítókkal kell szerzõdnie.

A tagállamok komoly nehézségekkel néznek szembe, amikor biztosítani akarják polgáraik számára a színvonalas egészségügyi ellátást. Európa egészségügyi rendszerei csak akkor lehetnek pénzügyileg életképesek, ha megbirkóznak azokkal a kihívásokkal, amelyeket az elöregedõ társadalom, az ellátórendszerre nehezedõ terhek ebbõl fakadó növekedése, valamint az új és innovatív technológiák felbukkanása jelent.

Az egészségvédelem és a biztonság, az életkörülmények és a szolgáltatások minõségének javítása, az ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a tudatos egészségmegõrzés több uniós program közös célkitûzése. A cél olyan integrált megközelítésmód kialakítása, amely különös figyelmet fordít e programok és az egyéb uniós tevékenységek közötti kapcsolódási pontok létrehozására, lehetõvé téve a köztük lévõ szinergiák kiaknázását.

Az EU alapszerzõdése értelmében az Uniónak törekednie kell polgárai egészségi állapotának javítására, gátat kell vetnie a betegségek terjedésének, és azonosítania kell az egészséget fenyegetõ veszélyforrásokat. Ez a feladat az egészségüggyel összefüggõ szakpolitikai területeket összehangolni igyekvõ, integrált EU-szintû tevékenységek kialakításához vezetett. Az EU egészségügyi stratégiáján keresztül járul hozzá az európai népegészségügyi helyzet javításához; miközben kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységeit, teljes mértékben tiszteletben tartja azt, hogy az egészségügyi szolgáltatások és ellátás kialakítása és biztosítása az egyes országok hatáskörébe tartozik.