A biztonságos közlekedés mindannyiunk számára fontos, ahogy abban is mindnyájunknak szerepe van, mennyire biztonságosak az útjaink. Bár számos hathatós intézkedésre került sor a közlekedésbiztonság terén, a közúti balesetek száma továbbra is elfogadhatatlanul magas az Európai Unióban: évente 1,3 millió baleset történik, ezek mérlege pedig 40000 haláleset és 1,7 millió sérülés. Elfogadott tény, hogy a halálos balesetek elsõdleges oka a közlekedõk helytelen magatartása: a gyorshajtás, a szeszes ital vagy drogfogyasztás, a fáradtság, a biztonsági öv vagy bukósisak használatának elhanyagolása stb.

A biztonságos, egészséges környezet a jó életminõség elengedhetetlen feltétele. Az EU lakói soha nem éltek olyan hosszú ideig, mint napjainkban, és a várható élettartam jelenleg is folyamatosan nõ. Jelentõs maradt azonban a megelõzhetõ megbetegedések és 65. életévet megelõzõ halálozások száma. A balesetek, a rák egyes fajtái, a fertõzések, bizonyos légzõszervi megbetegedések sok esetben fizikai eredetû kockázati tényezõk számlájára írhatók.

Az egészségünket fenyegetõ tényezõk sorába tartoznak a fertõzést, allergiát vagy mérgezést okozó mikroorganizmusok. Az ezek által okozott fertõzésveszély mértéke rendkívül különbözõ lehet. Vannak olyan organizmusok, melyek általában nem ártalmasak az emberre, és vannak olyanok, amelyek esetében csekély a fertõzésveszély, illetve hatásos ellenszerekkel rendelkezünk ellenük. Léteznek azonban olyan biológiai ágensek is, amelyek fokozottan fertõzõ, súlyos megbetegedést okozhatnak, és amelyek ellen pillanatnyilag nem létezik hatásos védelem.

Az Európai Unió többek között a fogyasztók érdekében hozta létre az áruk és szolgáltatások szabad belsõ piacát. Azért, hogy a fogyasztók világos feltételek mellett biztonságos, váratlan meglepetéseket nem tartogató árukat és szolgáltatásokat vásárolhassanak, az EU jogi kereteket adott fogyasztóügyi politikájának. E jogszabályi és egyéb intézkedések célja, hogy védjék a fogyasztók érdekeit, egészségét és biztonságát a belsõ piacon, biztosítsák, hogy minden uniós kezdeményezés szem elõtt tartsa érdekeiket, és kiegészítsék a tagállamok fogyasztóvédelmi politikáit.

1970 óta a születéskor várható élettartam 5,5 évvel növekedett a nõk, és majd 5 évvel a férfiak esetében az EU-ban. Várhatóan ez a tendencia fogja jellemezni a következõ éveket is. A hosszabb várható élettartam egyben azt is jelenti, hogy a korábbinál több évet töltünk el jó egészségben, fogyatékosság nélkül. Az Unió lakosságának elöregedése a 21. század nagy kihívása. Az egészségügyi ellátást igénybe vevõk legnagyobb részét az idõs emberek teszik ki, mivel õk szenvednek a legtöbben krónikus betegségben, vagy élnek fogyatékossággal.

A tizenévesek és a fiatalok egészségét számos körülmény befolyásolja, köztük társadalmi és környezeti tényezõk. Ezek függvényében a kamaszkori problémák széles skálán mozognak: lehetnek elhanyagolható viselkedési rendellenességek vagy akár fogyatékosságot okozó súlyos betegségek. Az Európai Unió biztosítani kívánja, hogy a területén alkalmazott politikák és programok a fiatalok valódi szükségleteire helyezzék a hangsúlyt.

A Közösség fõként az egészségmegõrzés és a betegségmegelõzés ügyét támogatja, ennek érdekében az egészségre befolyással bíró tényezõk széles skáláját vizsgálja.

A csecsemõk és a gyermekek az egészségügyi kérdések terén teljesen elkülönülõ csoportot képeznek - nem tekinthetõk egyszerûen kis felnõtteknek. Mivel idegrendszerük, légzõszerveik és szaporodási szervrendszerük még nem teljesen kifejlett, sokkal kiszolgáltatottabbak az egészséget fenyegetõ veszélyekkel szemben, mint a felnõttek. A gyermekeket tehát veszélyeztetett csoportnak kell tekintenünk, és kiemelt figyelmet kell szentelnünk nekik.

A kiegyensúlyozott étrend és a rendszeres testmozgás az egészség megõrzésének alapvetõ feltétele. Manapság azonban az európaiak túl sok kalóriát fogyasztanak, és túl keveset mozognak. Egyre több gyermek szenved túlsúlytól vagy elhízástól. A korai elhalálozást kiváltó tényezõk, például a magas vérnyomás, megemelkedett koleszterinszint, a kedvezõtlen testtömeg-index vagy a cukorbetegség mind összefüggésben áll táplálkozási szokásainkkal és azzal, mennyit mozgunk.

A lakóházakat, amelyekben élünk, a biztonság és a kényelem szigeteinek gondoljuk. Számos olyan tényezõ van azonban, amely veszélyezteti otthonaink biztonságát és kényelmét. Az épületeken belüli légszennyezés, a mérgezõ anyagokkal (pl. nehézfémekkel, oldószerekkel) való érintkezés, a kémiai és biológiai veszélyforrások mind olyan tényezõk, amelyek hatással vannak testi és szellemi épségünkre, társadalmunk egészségi állapotára. Otthonaink könnyû megközelíthetõsége ugyancsak fontos szempont ? különösen az idõs vagy a fogyatékkal élõ emberek függetlenségének biztosítása miatt.

Egészségi állapotunkat napról-napra számtalan tényezõ befolyásolja. Ilyenek a környezeti és társadalmi körülmények vagy az életmód és a viselkedés egyéni sajátosságai. A munkahelyi környezetnek ugyancsak jelentõs hatása van egészségünkre. Bizonyított tény, hogy az egészséges munkahelyi környezet kialakítását célzó módszerek (munkahelyi testmozgás, dohányzás tilalma, egészséges étrend stb.) meghatározó mértékben járulnak hozzá egészségi állapotunk javításához, a termelékenység és hatékonyság fokozásához.

Társadalmi környezetünket élet- és munkakörülményeink, jövedelemszintünk, iskolázottságunk és azok a közösségek határozzák meg, amelyekbe tartozunk. Mindezek jelentõs befolyást gyakorolnak egészségi állapotunkra. Európában meglehetõsen eltérõ társadalmi körülmények között élünk, és ezek az egészségi állapot jellemzõnek jelentõs eltéréseihez vezetnek. Nagy a különbség a szegények és a gazdagok, az egyetemet és a nyolc osztályt végzettek, a fizikai és a szellemi munkások várható élettartama és megbetegedési rátái között.

Egyes környezeti tényezõk, így a vízben, a táplálékban vagy a levegõben található szennyezõ anyagok, egészségünk fontos meghatározói. Becslések szerint minden hatodik gyermekkori elhalálozás vagy megbetegedés oka valamilyen környezeti tényezõben keresendõ. Az emberek maguk hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek életmódjukat, egészségüket befolyásolják; az egészségüket fenyegetõ tényezõkkel szemben azonban a hatóságok segítségére is számítanak.

Az uniós tagországok egészségügyi rendszerei jelentõsen különböznek egymástól. Vannak országok, amelyekben az állami egészségügyi rendszerek a lakosság egészének egészségügyi kiadásait fedezik, míg másutt a lakosság egy részének magánbiztosítókkal kell szerzõdnie.

A tagállamok komoly nehézségekkel néznek szembe, amikor biztosítani akarják polgáraik számára a színvonalas egészségügyi ellátást. Európa egészségügyi rendszerei csak akkor lehetnek pénzügyileg életképesek, ha megbirkóznak azokkal a kihívásokkal, amelyeket az elöregedõ társadalom, az ellátórendszerre nehezedõ terhek ebbõl fakadó növekedése, valamint az új és innovatív technológiák felbukkanása jelent.

Az egészségvédelem és a biztonság, az életkörülmények és a szolgáltatások minõségének javítása, az ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a tudatos egészségmegõrzés több uniós program közös célkitûzése. A cél olyan integrált megközelítésmód kialakítása, amely különös figyelmet fordít e programok és az egyéb uniós tevékenységek közötti kapcsolódási pontok létrehozására, lehetõvé téve a köztük lévõ szinergiák kiaknázását.

Az EU alapszerzõdése értelmében az Uniónak törekednie kell polgárai egészségi állapotának javítására, gátat kell vetnie a betegségek terjedésének, és azonosítania kell az egészséget fenyegetõ veszélyforrásokat. Ez a feladat az egészségüggyel összefüggõ szakpolitikai területeket összehangolni igyekvõ, integrált EU-szintû tevékenységek kialakításához vezetett. Az EU egészségügyi stratégiáján keresztül járul hozzá az európai népegészségügyi helyzet javításához; miközben kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységeit, teljes mértékben tiszteletben tartja azt, hogy az egészségügyi szolgáltatások és ellátás kialakítása és biztosítása az egyes országok hatáskörébe tartozik.